AZ ÉN VASAM – SUZUKI VL 1500 INTRUDER

1500 köbcenti, két henger, rengeteg króm és egy jó adag szabadságérzés.

Ez nem az a motor, amellyel az ember sietni akar. Ezzel az utat szeretné élvezni.

A Suzuki Intruder számomra nem egyszerűen egy gép. Egy olyan társ, amely mellett a hétköznapi gondok egy időre háttérbe szorulnak.

Nem kell vele bizonyítani semmit. Elég beindítani, hallgatni a V2-es motor hangját, és elindulni valamerre.

Mert az igazi motoros nem a célba érkezést várja, hanem magát az utazást élvezi.

És van még egy előnye: 1500 köbcentivel legalább a motor alattam még mindig fiatalos! 😂

KÉT KERÉKEN SZABADON

Vannak, akik szerint a motorozás egyszerű közlekedési forma. Szerintem ők még nem ültek igazán jó motoron! 😁

Számomra a motorozás mindig is többet jelentett annál, hogy eljussak A pontból B pontba.

A motoron nemcsak a kilométerek fogynak, hanem a gondok is. Ott van a szabadság érzése, az út, a táj, a motor hangja és az a különleges nyugalom, amit nehéz szavakkal elmagyarázni.

Szeretem a kanyargós utakat, a váratlan megállókat, a jó társaságot és azokat a túrákat, amelyekből később történetek születnek.

Persze az évek múlásával az ember egyre bölcsebb lesz. Ma már például pontosan tudom, hogy a motorozás után a leszállás néha nagyobb kihívás, mint maga az út! 😂

De amíg van bennem kíváncsiság, és az út hívogat, addig a motorozás mindig része marad az életemnek.

Mert nem az számít, milyen gyorsan haladsz, hanem hogy mennyire élvezed az utat.

bySkupi

Vannak zenék, amelyeket az ember meghallgat. És vannak olyanok, amelyek végigkísérik az életét.

Nekem a rockzene az utóbbi.

A Deep Purple, a Black Sabbath, a Nazareth és a Led Zeppelin nem egyszerűen zenekarok számomra. Egy korszak, egy életérzés, emlékek és hangulatok, amelyekhez bármikor jó visszatérni.

Amikor egyedül vagyok, szeretem ezeket hallgatni. Ilyenkor nincs szükség nagy társaságra. Elég egy jó gitárszóló, egy ismerős dallam, és máris évtizedeket utazom vissza az időben.

De ha összejön a társaság, akkor más a helyzet! 😂

Olyankor előkerül a glam rock: Sweet, Slade, Mud, Suzi Quatro és a többiek.

Ezekre a zenékre egyszerűen nem lehet mozdulatlanul ülni. Legalábbis régen biztosan nem lehetett. Ma már néha előbb meg kell beszélnem a térdemmel! 😁

A rock számomra soha nem csak a hangerőről szólt. Hanem a szabadságról, a fiatalságról, a barátságról és arról, hogy az ember néha egyszerűen elengedi magát.

A hajam már nem olyan, mint a hetvenes években, de a zenei ízlésem szerencsére nem öregedett meg!

És ha egyszer a Sweet megszólal, még mindig ugyanaz a srác vagyok belül, aki annak idején először hallotta.

Mert a rock nem kor kérdése. A rock életérzés!

KÉT KONCERT, AMIT SOHA NEM FELEJTEK EL
KONCERTEK, AMELYEK VELEM MARADTAK

JETHRO TULL – ESŐBEN AZ MTK-PÁLYÁN

Az első igazán nagy koncertélményem a Jethro Tull volt, az MTK-pályán.

Szakadt az eső, de kit érdekelt?

Ott álltam, hallgattam az élő zenét, és átéltem valamit, amit azóta sem felejtettem el.

Azóta sok nagyszerű koncerten jártam, de annak az esős estének külön helye maradt az emlékeim között.

Mert néha éppen azok a pillanatok a legszebbek, amikor az ember bőrig ázik, de eszébe sem jut hazamenni.

OZZY OSBOURNE – BUDAPEST, 2016

Ozzyt élőben látni egészen másfajta élmény volt.

A Black Sabbath zenéjén nevelkedve különleges érzés volt ott lenni, és hallani azt a hangot, amely évtizedeken keresztül meghatározta a rockzene világát.

Ozzy már nincs közöttünk, de számomra az az este örök emlék marad.

Két különböző koncert. Két különböző élmény. Egy közös dolog: a zene szeretete.

bySkupi 🤘

RALLY - AHOL A BENZIN A VÉRBEN VAN

RALLY - NÉZŐBŐL A SZERVÍZPARKBA

A rallyval való kapcsolatom egyszerű nézőként kezdődött. Sok magyarországi versenyre jártam, szerettem az autók hangját, a sebességet, a versenyek hangulatát és azt a különleges világot, amit csak az érthet igazán, aki állt már egy gyorsasági szakasz szélén.

Aztán 1992-ben minden megváltozott.

Jó barátom, egyben a fiam keresztapja, Bathó Zoltán a roncsderby után úgy döntött, hogy belevág a rallyversenyzésbe.

És nem is akárhogyan!

Rögtön egy N csoportos Ford Escort Cosworth volánja mögött kezdett, az ÁFOR,SC. később MOL csapatában.

Én pedig a nézők közül egyszer csak a szerelők között találtam magam.

Így kezdődött életem egyik legizgalmasabb időszaka.

A COSWORTHTÓL A SUBARUIG

Az első évek sikerei után újabb nagy lépés következett: egy A csoportos Subaru Impreza 555.

Az autóváltás a kiszolgáló szerviz változásával is együtt járt, én pedig egyéb elfoglaltságaim miatt egy időre eltávolodtam a rally világától.

De a benzingőz olyan, mint a rockzene. Ha egyszer megfertőzött, nehéz szabadulni tőle! 😁

Később megalakult a B.R.T.H. (Bathó Rally Technik Hungary), amelynek csapatvezetője és intézője lettem.

Ez már nemcsak a versenyek élvezetéről szólt, hanem szervezésről, felelősségről, problémamegoldásról és rengeteg munkáról is.

Cserébe olyan élményeket kaptam, amelyek örökre megmaradtak.

A NAGYOK KÖZÖTT

Abban az időszakban olyan versenyzők közelében lehettem, mint Ferjáncz Attila, Ranga László, ifj. Tóth János, Kokó és sok más kiváló magyar rallys.

Testközelből láthattam azt a világot, amelyet korábban a pálya széléről csodáltam.

A rally megtanított arra, hogy a versenyautóban ülő páros mögött mindig ott áll egy csapat, amely nélkül a sikerek sem születhetnének meg.

VISSZA A PÁLYA SZÉLÉRE

Amikor Zoli abbahagyta a versenyzést, én is visszatértem a nézők közé.

A régi rallys barátokkal továbbra is jártuk a versenyeket, néha külföldre is elcsavarogtunk egy-egy jó futam kedvéért.

Ma már egy kicsit másként csinálom.

Ha jó az idő, könnyen megközelíthető a gyorsasági szakasz, és nem kell fél hegyet megmászni, akkor szívesen megyek! 😂

Mert a rally iránti szeretet nem múlt el. Csak a kényelmi szempontok lettek fontosabbak.

Régen azért futottam, hogy odaérjek a gyorsaságira. Ma inkább olyan helyet keresek, ahová nem kell futni! 😁

De amikor meghallom egy versenyautó hangját az erdőben, ugyanazt érzem, mint évtizedekkel ezelőtt.

Mert a rally számomra nem csupán sport. Egy darab az életemből.

bySkupi 🏁